2021. július 28. 07:09 - Arrius1984

A Seuso-kincs legendája

A Seuso-kincs ,,Magyarország családi ezüstje". Nagyon érdekesek a megtalálásának körülményei, noha az igazságot valószínűleg soha nem fogjuk megtudni mikéntjéről. A kincs maga páratlan lelet a római kori Európából a maga nemében. Nézzük mit érdemes tudni ezekről a különleges tárgyakról.

 

20190628seusokincs2.jpg

Fotó: Talán Csaba (origo.hu)

 

A kincs

A kincs minden bizonnyal a római Pannónia Valeria provinciából származik, a 4-5. századból. Egészen pontosan egy ,,díszes ezüst lakomakészlet". Polgárdi környékéről került elő, - a település a Balatontól nem messze található - pontos helyét talán soha nem tudják majd lokalizálni. A hetvenes évek végén, talán a közepén-végén találta egy fiatalember, akire még később visszatérünk.

 

seuzo_2.jpg

Forrás: mno.hu

 

A készlet egyik darabján - latinul - a tulajdonost is említik versbe foglalva - innen tudjuk a nevét is, Seuso - aki a római birodalom tisztviselője, hadvezére, esetleg a terület gazdag, kelta származású főura lehetett.

A latin felirat:

,,Hec sevso tibi dvrent per saecvla mvlta posteris vt prosint vascvla digna tvis"

Mindez magyarul:

,,Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak."

 

seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1.jpg

Forrás: mnm.hu

 

A készlet 14 ismert darabból áll, a tárgyak többségén ,,mitológiai történetek elevenednek meg domborműves ábrázolással''. Tényleg komoly "tényező" lehetett Seuso a maga korában. Ilyen szépen kidolgozott ezüstkészletre csak egy nagyon vagyonosnak, a provincia meghatározó alakjának telhetett. A leletet minden bizonnyal akkor rejtették el, amikor a majorságot - amely Polgárdi környékén volt, már ha tényleg onnan való - barbár betörés veszélyeztette, majd valószínűleg meg is semmisítette.

 

A Seuso-kincs

,,A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába. Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt. Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét."     

(mnm.hu - A Seuso-kincs)

 

Megtalálásának és "vándorlásának" története

A leletet a segédmunkásként dolgozó - ekkor sorkatonaságát töltő - Sümegh József találta meg, valamikor a hetvenes évek közepén-végén. Ez biztosnak tűnik. Ami ezután következik, az csak találgatás, következtetés. Igazából azt sem lehet tudni, hányan voltak a megtalálásakor. Egyedül volt József? Netán többen voltak? Az elmúlt évtizedekben sokan állítottak azt, hogy Sümegh-gel együtt ásták ki a páratlan leletet, akiről a faluban mindenki tudta, talált valami rendkívülit. Állítólag sok emberrel kapcsolatba lépett az ügy kapcsán, sok tárgyat elcserélt erre-arra. Egy önjelölt társa a 2000-es évek elején azt állította, hogy együtt találták a tárgyakat, eredetileg 40 darabot. Egyes szakértők szerint a gyűjtemény - teljes valójában a keletkezésekor - akár több száz darabból is állhatott.

 

17792314_3a845713db0a2f29cd1370d1915ce0a6_wm.jpg

Forrás: index.hu

 

Józsefnek tervei voltak. Telket vett, építkezésbe fogott bele, családalapítási ambíciói voltak, semmi nem indokolta azt, hogy öngyilkosságot kövessen el. Pedig ez történt. 1980 decemberében a 24 éves fiatalembert holtan találták egy pincében a Kőszárhegyen. Pár lépésre attól a helytől, ahol a szintén Seuso-kincsnek vélt állványt találták. Napjai voltak már csak hátra a katonaéletből és ő különleges eltávozást kért. Nem hazament. Egy pince mellett találták meg, a hó jól láthatóan három ember nyomát rögzítette, de ebből már csak kettő távozott. Az eset után sokan kételkedtek az öngyilkosságban, azonban az ügyet hamar lezárták. Magas szintű katonai vezetők, állami hivatalnokok neve is szóba került az ügy kapcsán. Néhányan a titkosszolgálatot is emlegették. Semmi biztosat nem lehet tudni azóta sem. A rendszerváltás után az öngyilkosságot felülvizsgálták és egyértelműen gyilkosságot állapítottak meg. A katonai ügyésznek annak idején az sem jelentett okot a nyomozás elrendelésére, hogy József lába leért a földre amikor megtalálták, pedig így nehéz valakinek felakasztania magát...

 

A polgárdi ezüst állvány

 

1878-ban egy szilvafa kidöntésekor találták 10 darabban, melyet restauráltak. A párizsi világkiállításon igazi szenzáció volt, csodájára jártak. Azért a restauráció nem sikerült a legtökéletesebben, így funkcióját nem tudta ellátni, ezért (is) 2002-ben kiegészítették a három labúnak gondolt állványt egy negyedikkel. Mivel a környéken találták a Seuso-kincset, - és mert nem meglepő módon közéjük illik - többen párhuzamot vontak a két lelet között. 

 

A magyar állam harca a kincsekért

Sümegh halála után a leletek vándorútra keltek, nyomuk veszett. Állítólag bejárták Európát, Ázsiát, végül először Los Angelesben 1984-ben (ekkor egy magyar régész, Szilágyi János György figyelt fel rájuk, de a magyar állam nem formált jogot hivatalosan a kincsekre), majd 1990-ben New Yorkban kerültek elő, - mai áron 100 millió euróért akarták értékesíteni - egy aukciós ház bemutatóján. A leletet hamis libanoni papírjai ellenére - ismét egy szemfüles magyar régész, Nagy Mihály révén - felismerték, az állam ezúttal azonnal pert akasztott a "tulajdonos" nyakába.

 

502.jpg

Sümegh József gyilkosság áldozata lett. Fotó: hirpress.hu

 

Hosszú-hosszú pereskedés következett, eredetbizonyítási eljárással fűszerezve. Szép sorban mindegyik keresetet elbukta az állam, de mivel bizonytalan volt az eredete a tárgyaknak, eladni sem tudta a birtoklója. Közben a környező országok közül is jogot formáltak páran a kincsre.

2014 és 2017 között a magyar állam több milliárd forintot szánt az üzletre, fáradozásait végül siker koronázta, sikeresen visszavásárolta. A Seuso-kincs összes ismert darabja ismét hazánkba került. 

 

(A miskolciszemelvenyek.blog.hu engedélyével)

 

 

Források:

 

Wikipédia - Seuso-kincs szócikk

mnm.hu - A Seuso-kincs

pestisracok.hu - Seuso-kincsek Archívum

magyar nemzet online - Folytatódhat a Seuso-kincsek utáni vadászat

mult-kor.hu - Seuso kincsei: az évszázad krimije; Országjárásra indul a Seuso-kincs; Hazatért a Seuso-kincs hét darabja; Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs másik hét darabját is; Tovább keresik a Seuso-kincset megtaláló férfi gyilkosait; Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét

magyaridok.hu - Ezüst családi körben - a Seuso-kincs; A Seuso-kincs magyaroszági vándorkiállításáról döntött a kormány; Visszaszerezte a kormány a teljes Seuso-kincset

dehir.hu - Seuso-kincsek

archeologia.hu - Seuso-kincs: hét darab került vissza Magyarországra

24.hu - Seuso: 13 milliárd helyett ingyen is megkaphattuk volna

blikk.hu - Van meg belőlük? Kutatás indulhat a Seuso-kincsek lelőhelyén

szikmblog.wordpress.com - A Seuso sztori

hermuz.hu - A Seuso-kincs

hirado.hu - Magyarországon az összes Seuso-kincs

utazom.com - A Seuso-kincs igaz története

origo.hu - Már mindenki megnézheti a rejtélyes Seuso-kincset

avilagtitkai.com - Rendkívül: Végre! Magyarországra kerültek a Seuso kincsei

index.hu - Ezért nagy durranás a Seuso-kincsek,  Rejtély marad a Seuso-kincsek felfedezőjének meggyilkolása

hirpress.hu - Vajon miért titkosak a Seuso-akták 2043-ig?

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesmagyartortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr7016640140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.07.28. 21:23:17

Ha a stadionokra nem is, de a hazai vonatkozású műkincsekre kiadott adóforintokat messzemenően nem tartom káros pénzköltésnek.

Jó lenne, ha előkerülnek apránként a többi darab is.

G.Tibor 2021.07.28. 21:33:08

Több kötetet meg lehetne tölteni a témával, de fontos kiemelni a laikus olvasóknak néhány dolgot:

- A feltételezett lelőhelyről származó földmaradványok az edényeken.
- Balaton kontúrja "Pelso" (=Balaton) felirattal.
- Kőszárhegyi quadripus egyezőségei.
- A magyar állam nem visszavásárolta, hanem utólag megtérítette a több évtizedes, speciális tárolás és őrzés költségeit.

A sort lehetne folytatni, meghagyom az olvtársaknak.

Motorogre 2021.07.29. 09:03:25

Ha az állam tisztes megtalálói díjat fizetne (alku stb. nélkül) a hazai földből előkerülő műkincsekért , a piaci ár rögzített százalékában, akkor rengeteg kincs nem külföldre vándorolna bűnös de gazdaságilag racionális utakon, s nem utólag kellene fizetni.

gigabursch 2021.07.29. 13:11:00

@G.Tibor:
Ez a harmadik pont így nekem új.
Viszont ha tényleg így van, akkor zseniális megoldás.

G.Tibor 2021.07.29. 13:55:49

@gigabursch:
Igen, a kormánykritikus médiumok szerették ezt úgy kommunikálni, hogy megvásároltuk. De hogyan vásárolhatnánk meg azt, ami eleve a miénk? :-)))

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2021.07.29. 20:24:43

@G.Tibor: Nem arról van szó, hogy tárolási jogot vásárolt az állam? Azaz nem megvette, nem a költségeket térítette meg, hanem fizet azért, hogy nála lehessen. Így emlékszem, de lehet keverem valamivel.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2021.07.29. 20:26:35

Nem fűződik érdekem a reklámozáshoz, de 1-2 éve egész ügyes képregény jelent meg a kincs történetéről Seuso Mozaik címen.

G.Tibor 2021.07.29. 20:55:07

@p.a:
Nem, ez egyfajta utólagos kompenzáció volt.

br17 2021.07.30. 07:20:47

"....a magyar állam... fáradozásait végül siker koronázta,sikeresen visszavásárolta."

Valójában a kincs tulajdonjoga nem változott meg, csupán a bemutatás jogát vásárolta meg a magyar állam.

G.Tibor 2021.07.30. 08:21:05

@br17:
Nem egészen. Lásd fentebbi kommentjeim!

zuiko 2021.07.30. 09:15:17

@Motorogre: Ez tökéletesen igaz, de ebben az esetben azért a mohóság és ostobaság olyan szintjéről beszélhetünk, aminek sajnos nem meglepő módon lett gyilkosság a vége.
süti beállítások módosítása