2021. július 28. 07:09 - Arrius1984

A Seuso-kincs legendája

A Seuso-kincs ,,Magyarország családi ezüstje". Nagyon érdekesek a megtalálásának körülményei, noha az igazságot valószínűleg soha nem fogjuk megtudni mikéntjéről. A kincs maga páratlan lelet a római kori Európából a maga nemében. Nézzük mit érdemes tudni ezekről a különleges tárgyakról.

 

20190628seusokincs2.jpg

Fotó: Talán Csaba (origo.hu)

 

A kincs

A kincs minden bizonnyal a római Pannónia Valeria provinciából származik, a 4-5. századból. Egészen pontosan egy ,,díszes ezüst lakomakészlet". Polgárdi környékéről került elő, - a település a Balatontól nem messze található - pontos helyét talán soha nem tudják majd lokalizálni. A hetvenes évek végén, talán a közepén-végén találta egy fiatalember, akire még később visszatérünk.

 

seuzo_2.jpg

Forrás: mno.hu

 

A készlet egyik darabján - latinul - a tulajdonost is említik versbe foglalva - innen tudjuk a nevét is, Seuso - aki a római birodalom tisztviselője, hadvezére, esetleg a terület gazdag, kelta származású főura lehetett.

A latin felirat:

,,Hec sevso tibi dvrent per saecvla mvlta posteris vt prosint vascvla digna tvis"

Mindez magyarul:

,,Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak."

 

seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1.jpg

Forrás: mnm.hu

 

A készlet 14 ismert darabból áll, a tárgyak többségén ,,mitológiai történetek elevenednek meg domborműves ábrázolással''. Tényleg komoly "tényező" lehetett Seuso a maga korában. Ilyen szépen kidolgozott ezüstkészletre csak egy nagyon vagyonosnak, a provincia meghatározó alakjának telhetett. A leletet minden bizonnyal akkor rejtették el, amikor a majorságot - amely Polgárdi környékén volt, már ha tényleg onnan való - barbár betörés veszélyeztette, majd valószínűleg meg is semmisítette.

 

A Seuso-kincs

,,A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába. Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt. Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét."     

(mnm.hu - A Seuso-kincs)

 

Megtalálásának és "vándorlásának" története

A leletet a segédmunkásként dolgozó - ekkor sorkatonaságát töltő - Sümegh József találta meg, valamikor a hetvenes évek közepén-végén. Ez biztosnak tűnik. Ami ezután következik, az csak találgatás, következtetés. Igazából azt sem lehet tudni, hányan voltak a megtalálásakor. Egyedül volt József? Netán többen voltak? Az elmúlt évtizedekben sokan állítottak azt, hogy Sümegh-gel együtt ásták ki a páratlan leletet, akiről a faluban mindenki tudta, talált valami rendkívülit. Állítólag sok emberrel kapcsolatba lépett az ügy kapcsán, sok tárgyat elcserélt erre-arra. Egy önjelölt társa a 2000-es évek elején azt állította, hogy együtt találták a tárgyakat, eredetileg 40 darabot. Egyes szakértők szerint a gyűjtemény - teljes valójában a keletkezésekor - akár több száz darabból is állhatott.

 

17792314_3a845713db0a2f29cd1370d1915ce0a6_wm.jpg

Forrás: index.hu

 

Józsefnek tervei voltak. Telket vett, építkezésbe fogott bele, családalapítási ambíciói voltak, semmi nem indokolta azt, hogy öngyilkosságot kövessen el. Pedig ez történt. 1980 decemberében a 24 éves fiatalembert holtan találták egy pincében a Kőszárhegyen. Pár lépésre attól a helytől, ahol a szintén Seuso-kincsnek vélt állványt találták. Napjai voltak már csak hátra a katonaéletből és ő különleges eltávozást kért. Nem hazament. Egy pince mellett találták meg, a hó jól láthatóan három ember nyomát rögzítette, de ebből már csak kettő távozott. Az eset után sokan kételkedtek az öngyilkosságban, azonban az ügyet hamar lezárták. Magas szintű katonai vezetők, állami hivatalnokok neve is szóba került az ügy kapcsán. Néhányan a titkosszolgálatot is emlegették. Semmi biztosat nem lehet tudni azóta sem. A rendszerváltás után az öngyilkosságot felülvizsgálták és egyértelműen gyilkosságot állapítottak meg. A katonai ügyésznek annak idején az sem jelentett okot a nyomozás elrendelésére, hogy József lába leért a földre amikor megtalálták, pedig így nehéz valakinek felakasztania magát...

 

A polgárdi ezüst állvány

 

1878-ban egy szilvafa kidöntésekor találták 10 darabban, melyet restauráltak. A párizsi világkiállításon igazi szenzáció volt, csodájára jártak. Azért a restauráció nem sikerült a legtökéletesebben, így funkcióját nem tudta ellátni, ezért (is) 2002-ben kiegészítették a három labúnak gondolt állványt egy negyedikkel. Mivel a környéken találták a Seuso-kincset, - és mert nem meglepő módon közéjük illik - többen párhuzamot vontak a két lelet között. 

 

A magyar állam harca a kincsekért

Sümegh halála után a leletek vándorútra keltek, nyomuk veszett. Állítólag bejárták Európát, Ázsiát, végül először Los Angelesben 1984-ben (ekkor egy magyar régész, Szilágyi János György figyelt fel rájuk, de a magyar állam nem formált jogot hivatalosan a kincsekre), majd 1990-ben New Yorkban kerültek elő, - mai áron 100 millió euróért akarták értékesíteni - egy aukciós ház bemutatóján. A leletet hamis libanoni papírjai ellenére - ismét egy szemfüles magyar régész, Nagy Mihály révén - felismerték, az állam ezúttal azonnal pert akasztott a "tulajdonos" nyakába.

 

502.jpg

Sümegh József gyilkosság áldozata lett. Fotó: hirpress.hu

 

Hosszú-hosszú pereskedés következett, eredetbizonyítási eljárással fűszerezve. Szép sorban mindegyik keresetet elbukta az állam, de mivel bizonytalan volt az eredete a tárgyaknak, eladni sem tudta a birtoklója. Közben a környező országok közül is jogot formáltak páran a kincsre.

2014 és 2017 között a magyar állam több milliárd forintot szánt az üzletre, fáradozásait végül siker koronázta, sikeresen visszavásárolta. A Seuso-kincs összes ismert darabja ismét hazánkba került. 

 

(A miskolciszemelvenyek.blog.hu engedélyével)

 

 

Források:

 

Wikipédia - Seuso-kincs szócikk

mnm.hu - A Seuso-kincs

pestisracok.hu - Seuso-kincsek Archívum

magyar nemzet online - Folytatódhat a Seuso-kincsek utáni vadászat

mult-kor.hu - Seuso kincsei: az évszázad krimije; Országjárásra indul a Seuso-kincs; Hazatért a Seuso-kincs hét darabja; Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs másik hét darabját is; Tovább keresik a Seuso-kincset megtaláló férfi gyilkosait; Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét

magyaridok.hu - Ezüst családi körben - a Seuso-kincs; A Seuso-kincs magyaroszági vándorkiállításáról döntött a kormány; Visszaszerezte a kormány a teljes Seuso-kincset

dehir.hu - Seuso-kincsek

archeologia.hu - Seuso-kincs: hét darab került vissza Magyarországra

24.hu - Seuso: 13 milliárd helyett ingyen is megkaphattuk volna

blikk.hu - Van meg belőlük? Kutatás indulhat a Seuso-kincsek lelőhelyén

szikmblog.wordpress.com - A Seuso sztori

hermuz.hu - A Seuso-kincs

hirado.hu - Magyarországon az összes Seuso-kincs

utazom.com - A Seuso-kincs igaz története

origo.hu - Már mindenki megnézheti a rejtélyes Seuso-kincset

avilagtitkai.com - Rendkívül: Végre! Magyarországra kerültek a Seuso kincsei

index.hu - Ezért nagy durranás a Seuso-kincsek,  Rejtély marad a Seuso-kincsek felfedezőjének meggyilkolása

hirpress.hu - Vajon miért titkosak a Seuso-akták 2043-ig?

11 komment
2021. február 21. 17:03 - Arrius1984

Három legendás magyar törökverő története

Három a legnagyobbak közül. Három nagy magyar hadvezér életéről olvashattok a mai írásomban. Három korszakban éltek, két dolog volt bennük közös: a zsenialitás és a hazaszeretet.

 

_petheobalazs_8_nandorfehervar_ostroma_2.jpg

A kép illusztráció, a lent említett hőseink közül egyik sem található rajta. Forrás: nkp.hu.

 

Kinizsi Pál (1440 körül? - 1494)

Legendás hírű hadvezérünket minden magyar ember ismeri a világon. Hallott mindenki a híres malomköves históriáról, amikor Mátyás király csak ámul és bámul a molnárlegény erején, mi több, azonnal katonai közé fogadja.

 

hero_023.jpg Forrás: adontes.hu

 

Ez a történet szép és kedvünkre való, de minden bizonnyal egy szó sem igaz belőle. Kinizsi Pál ugyanis nem molnárlegény volt, hanem egy kisnemesi családban született fiatalember, aki valószínűleg a Borsod megyei Kiskinizs községben jött a világra. Apja is hadakozott már a törökkel - még a fogságukban is volt -, de az igazi harcos hadvezér Pál fiából lett. Mégpedig olyan, kinek nevét a török is remegve mondta ki.

1467-ben említik először a nevét. Egyes történészek emiatt a dátum miatt vonják kétségbe 1430-as évekbeli születését, mondván, egy ilyen talentum nem maradhatott rejtve majd' negyvenéves koráig, még abban az időben sem.

Miután édesapja elhunyt, édesanyja a királypárti és nagy befolyással bíró Magyar Balázs felesége lett. A tehetséges Kinizsi így óriási lehetőséget kapott, amivel kivételes hadvezéri képességei miatt élni is tudott a későbbiekben.

Máramaros megye főispánjaként 1468-ban Morvaországban tűnik fel Magyar Balázs egyik alvezéreként. 1472 után kapta meg Vázsony várát az uralkodó hálájaként, szolgálataiért cserébe. 1479-ben pedig a "délvidéki végek" főkapitánya lesz, tizennégy vármegye kormányzása kerül hozzá.

"Pályafutásának" legnagyobb diadalát Kenyérmezőnél aratta a török felett - 1479-ben - Báthory István erdélyi vajda oldalán. 1480-ban Somló várát is megkapta hősiessége jutalmául, majd még ebben az évben feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benigmát.

Kinizsi Pálról (kenyérmezei csata):

„Kinizsi Pál mindkét felől fegyvert kötött vala fel és mint egy oroszlán oly fele vala az viadalban. Valamely felé fordul vala, mind levágja a törököket és rakva vala mind a két keze vérrel. És erős kiáltással bátorítja vala az adakozókat és nódítja vala őket a viadalra."

(Rubicon online - 1494. november 24. - Kinizsi Pál halála)

Sok hadjáratot vezetett Szerbiába is a török ellen. Ezekből a hadjáratokból hazatérve sok szerb nemzetiségű családot hozott magával, a harcokban kiírtott magyar lakosság pótlására.

Legvitatottabb döntése az volt, hogy Corvin Jánost nem támogatta a trónutódlási harcokban, sőt, ellene fordult. Döntése teljesen logikus volt, hiszen Mátyás fiának trónra kerülése esetén Magyarország többfrontos háború elé nézett volna.

1492-ben a délvidéken fosztogató Fekete sereg maradékát verte szét, 1494-ben pedig a nándorfehérvári vár árulóit végeztette ki különösen kegyetlen módon, ezzel megakadályozta, hogy azok a török kezére juttassák a várat.

 

z-qtdcquubktliab-kbe-p1ruqrl35wvp_zs7szijleusxbzhzbkk1fvn7w_br98w4g1jhoyomy8oowxcqmkoedknmq7aalrpti5rmmwhslqhhbfsp3wuft1m30oljbvncnujg0.jpeg

A híres malomköves esetről mindenki hallott már, a valóságban azonban nem történt meg. Forrás: sutori.hu.

 

Élete végéig a házat szolgálta, 1494-ben országbíró lett, amely akkor az ország harmadik emberét jelentette. Szendrő várának ostroma közben hunyt el, egy szélütés miatt, de már jóval előtte betegeskedett. Az ostrom alatt is oda volt kötözve lovához, nagyon gyenge volt már az egykor hatalmas erővel rendelkező, hős hadvezér. A hadvezér, aki soha nem veszített egyetlen csatát sem... Nagyvázsonyban, az általa építtetett pálos kolostorban helyezték örök nyugalomba.

 

 

Zrínyi Miklós (1620-1664)

A Zrínyi Miklós név duplán "cseng jól" a magyar történelemben. A szigetvári hős és dédunokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is nagyon sokat tett a haza felemelkedéséért. De miért a költő Zrínyi szerepel az írásomban? Nos, azért, mert a dédapjával ellentétben - nem megtagadva horvát múltját - magyar identitással rendelkezett.

 

zrinyimiklos11.jpgForrás: eletestudomany.hu 

 

Hadvezérünk és költőnk 1620-ban született Csáktornyán. Családja származását tekintve az egyik legrégebbi horvát nemesi família volt. Zrín várát még Nagy Lajos király ajándékozta nekik, innen ered a innen ered a dinasztia elnevezése.

Apja Zrínyi György horvát bánként és Habsburg-párti főnemesként komoly befolyással rendelkezett a császári udvarban. Anyja, Széchy Magdolna volt, aki Miklós öccse szülése után gyermekágyi lázban hunyt el. Nemsokára követte őt apjuk is, 1626-ban tehát árvaságra jutottak a gyerekek. Apja fiatal halála esetében mérgezésre gyanakodtak a kortársai.

A szülők halála után gyámságba kerültek, egészen pontosan öt gyámot jelöltek ki melléjük. Végül Batthyány Ferenc udvarába kerültek, ahol annak német származású felesége nevelte őket. Lobkowitz-Poppel Évát anyjuknak szólították. Azt, hogy a gyámok "talicskával hordják el a pénzt" a Zrínyi birtokokról, a császári udvar egy idő után megelégelte, ezért Pázmány Péter gondjaira bízták a gyermekeket. A két fiatal Zrínyi tanult Grazban, Bécsben, Nagyszombaton is, sőt, egy olasz körutazást (tanulmányutat) is tettek.

Ezek befejezése után a birtokán gazdálkodott és felvette a harcot a törökkel. Érdekesség, hogy a kettéosztott birtok egyik felén ő, a másik felén testvére Péter osztozott. A Tengermelléki részén tevékenykedő Péter horvát identitásúvá lett, a Muraközben és környékén az országot védő Miklós pedig ízig-vérig magyarrá vált, Habsburg-párti főúr lett belőle, akárcsak édesapjából.

 

kenyereszrinyi_1.jpg

Forrás: bajaihonpolgar.hu

 

A fiatal Zrínyi öt nyelven beszélt - horvát, olasz, török, német, latin - s, a nagyon fiatalon már a horvát báni méltóságot viselte. Első felesége Draskovich Eusébia hamar elhunyt, második felesége Löbl Zsófia ajándékozta meg négy gyermekkel. Sajnos közülük hárman nagyon korán elhunytak. Egyedül Ádám élte meg a felnőttkort, akit gyermekkora óta Bécsben, majd Prágában neveltek. Zrínyi Ádám 1692-ben a szalánkeméni ütközetben hunyt el.

,,Politikai nézeteiben lassankint változás állott be. Látta az ország végtelen nyomorúságát, tapasztalnia kellett a bécsi udvari emberek magyarellenes fondorlatait. Fokozta elkeseredését a Habsburg-udvar tartózkodó magatartása is személyével szemben. Az 1655. évi nádorválasztás alkalmával a magyar rendek többsége köréje csoportosult, a király mégis mellőzte az országos hírű férfiút. Ez a megokolatlan udvari politika közelebb vitte őt az erdélyi magyarsághoz; keresni kezdte az összeköttetést II. Rákóczi Györggyel. A hatalmas erdélyi fejedelemre úgy tekintett, mint a magyar nemzet fönnmaradásának egyik erősségére"

(arcanum.hu - Kézikönyvrtár - A magyar irodalom a 16. században - Zrínyi Miklós élete)

 

„Sors bona nihil aliud”, azaz „Jó szerencse, semmi más!” (Zrínyi Miklós jelmondata)

 

1663-64 télen diadalmas hadjáratot vezetett török földre, sikereit egész Európa ünnepelte. Ennek ellenére leváltották a hadvezéri tisztségről és az általa megvetett Montecuccolit nevezték ki helyette. Az általa újjáépített Zrínyi-Újvár lerombolását pedig pont a fent említett a császári tábornagy nézte tétlenül. A vasvári béke után már teljesen kiábrándult a Habsburgokból és XIV. Lajossal, illetve a német fejedelmekkel kereste a kapcsolatot a labancok ellen.

1674-ben rejtélyes körülmények között halt meg egy vadászat közben a karsuneci erdőben. Halála után szinte azonnal találgatások indultak arról, hogy a Habsburgok tették el "láb alól". Ez máig vita tárgya, egy önálló írásban talán egyszer az én véleményemet is kifejtem a témában.

Költőként is nagyra értékeljük, ahogy ő is nagyra tartotta dédapját, akiről egy csodálatos hőskölteményt is írt, Szigeti veszedelem címmel. Csak emlékeztetőül: 1566-ban Zrínyi Miklós várkapitány az erősítés feladása helyett a rommá lőtt várból kitörve hősi halált halt az ostromló török csapatokkal vívott harc közben. 

Hadvezérnek tartotta magát nem költőnek, pedig abban a műfajban is zseni volt. Korai halálával óriási veszteség érte a magyar nemzetet.

 

Bottyán János (1640 körül - 1709)

Bottyán János, azaz Vak Bottyán az 1640-es években született, pontos időpontját nem tudjuk meghatározni.

Egy elszegényedett nemesi család sarja volt ő, aki aztán a jezsuitáknál tanult szolgadiákként. Itt áttért a katolikus hitre - protestáns volt eredetileg -, amiért az édesapja kitagadta a családi örökségből.

 

06_vak_bottyan.jpgForrás: regi.civilhetes.hu 

 

1669-ben nősült, felesége Lakatos Judit, egy nagyon gazdag özvegyasszony volt. Gyermekük nem született sem vele, sem az 1707-ben nőül vett Forgách Juliannával.

Több helyen olvastam, hogy talán a csalódottsága vitte a katonai pályára. Meglehet. Mindenesetre társai közül hamar kitűnt merészségével és persze fegyelmezettlenségével is. Egy életrajzában azt írja a szerző, hogy katonai előmenetele szerinte azért haladt olyan lassan, mert vitézsége mellett a bajnoknak is fő okozója volt.

1685-ben Érsekújvárt erős, hatezer fős sereggel védte a török. A fiatal Bottyán egészen hihetetlen dologban fogadott társaival. Az 'újvári falakon kívülről állandóan hallották a müezzin énekét. Erre azt mondta a vakmerő vitéz, hogy bemegy és ledobja őt a torony tetejéről. Bizony meg is tette... Parasztnak öltözve beosont a várba, a piacon elvegyült és az éppen a torony tetejére érő törököt - utánaosont, amikor látta felmenni - ledobta a magasból. A várvédők persze azonnal a nyomába eredtek, a kapuban egy janicsárt kellet lepuffantania menekülése érdekében. A többi üldözőjét a falakon kívül várakozó társai kaszabolták le. A történethez még hozzátartozik, hogy aznap este visszalovagolt az érsekújvári falak alá és párbajra hívta a várvédőket, de senki nem mert vele kiállni. A már a történtek előtt is híres magyar vitéztől rettegtek a törökök.

1683-ban Esztergom elfoglalásában is részt vett, ezért a város lovasságának a parancsnokává nevezték ki. 1785-ben a török megpróbálta visszafoglalni a várost, de többek között Bottyán vitézségének köszönhetően ez nem sikerült nekik. 1686-ban Buda visszavívásánál is komoly érdemeket szerzett, hősiességéért kitüntették. 1687-ben I. Lipót nemesi címet megerősítette, illetőleg saját jogán is nemességet adott Bottyán Jánosnak.

Immár alezredesként szolgált a délvidéki harcok során Bádeni Lajos seregében a török ellen, 1692-ben pedig már ezredessé léptették elő. Nándorfehérvár visszafoglalásában is részt vett, mi több, helytállásáért itt is kitüntették.

1697-ben Savoyai Jenő herceg mellett szolgált, aki szintén kitűnő véleménnyel volt róla. Ebben az időszakban, a harcok során veszítette el az egyik szemét, ekkor "ragadt rá" a Vak Bottyán név. A kalócai béke után visszavonult birtokaira.

1701-ben a spanyol örökösödési háború miatt reaktiválták. Nem sokkal később Esztergom kapitánya, Kuckländer megvádolta a felkelőkkel való kapcsolatfelvétellel, ezt azonban bizonyítani nem tudták. Egyes források szerint pedig a hír igaz volt, lázadókkal egyezkedett, de ekkor még nem állt kötélnek.

1703-ban a felvidéki bányavárosok védelmére vezényelték, ahol Zólyom várat védte a kuruc ellen. Bátorságára jellemző, hogy így, hatvan évéhez közel - vagy túl azon - kihívta a fiatal, akkor huszonhárom éves Ocskay Lászlót egy párbajra. Súlyos sebekkel és döntetlennel végződött a verekedés. A várat végül feladta és titokban megállapodott a kurucokkal, hogy csatlakozik hozzájuk.

Esztergomba vonult, hogy sebei gyógyuljanak, amikor elfogták és Bécsbe akartak szállítani haditörvényszék elé, tudomást szeretek ugyanis az átállásáról. A fent már említett Kuckländer volt a város császári parancsnoka. A Bécsbe tartó Bottyánt Nyergesújfaluban a helyi jobbágyok szabadították ki, innen egyenesen Rákóczi táborába ment és mindvégig hűséges maradt a fejedelemhez.

1704-ben elfoglalta Érsekújvárt és a város parancsnoka lett. 1705-ben kiszorította a császáriakat a Dunántúlról, ő volt a magyar egységek főparancsnoka.

1706-ban elfoglaltják Esztergomot is a kuruc seregek. A generális a város feladása után elvonuló Kuckländeren számon akarta kérni felesége halálát, a társai akadályozták meg ebben. Ugyanis miután megszökött a felelősségrevonás elől Bottyán, a nejét börtönbe vetette a város parancsnoka. Ott hunyt el fél évvel később.

Ezután a Dunántúl kormányzójaként védte az országrészt az egyre fojtogatóbb túlerővel szemben. A trencséni csata után a bányavárosok védelmére rendezkedett be.

1709-ben egy óriási pestisjárvány söpört végig az országon, természetesen a generális tarnaörsi táborban lévő csapatait sem kímélte. Először azt híresztelték, hogy Bottyán a járványban hunyt el, valószínűleg azonban agyhártyagyulladás áldozata lett. Gyöngyösön temették el. Sírja hollétét a mai napig homály fedi.

 

bottyan_janos_kuruc_generalis.jpg

Forrás: Wikipédia

 

Halálával korának egyik legnagyobb hadvezére hunyt el. Nagyságát össze sem lehet hasonlítani a kuruc sereg többi vezetőjével. Ellenfelei is nagyra tartották. Szigorú fegyelmet követelt katonái között, nem engedte a fosztogatást, italozást, ugyanakkor igazságos és következetes volt mindenkivel szemben. Ezért szerették őt. A nép körében ,,Jótévő Jánosnak" is nevezték.

Rendkívül ügyes volt az anyagi haszonszerzés téren is. Marhákkal, kölcsönökkel foglalkozott. Ennek, illetve az első házasságának köszönhetően óriási vagyonra tett szert, második házassága révén pedig a legfelsőbb körökbe is bekerült az arisztokráciát illetően.

 

 

Források:

 

rubicon.hu - 1709. szeptember 27. - Vak Bottyán halála

telehaz-gyorvar.koznet.hu - Vak Bottyán

arcanum.hu - Turul - Családtörténeti apróságok - Ismeretlen adatok Bottyán János életéhez

nyergesujfalu.hu - Vak Bottyán kiszabadítása

origo.hu - A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből 

Honismeret 2099, 4. szám - Háromszáz évvel ezelőtt hunyt el Vak Bottyán János kuruc generális

Magyar Szemle, 2007 (16. évfolyam, 1-12. szám) - 20. 2007 / 5-6. szám • TANULMÁNYOK • Nagy Miklós Mihály: Bottyán generális

arcanum.hu - Kézikönyvtár - A magyar irodalom a 16. században - Zrínyi Miklós élete

siraly.net - Zrínyi Miklós életrajza

militaria.hu - Zrínyi Miklós élete

duol.hu - Kinizsi Pál - hadvezérként egyetlen csatát sem vesztett el

Wikipédia - Kinizsi Pál szócikk, Zrínyi Miklós szócikk, Bottyán János szócikk

Rubicon online - 1494. november 24. | Kinizsi Pál halála

 24.hu - Agyvérzés után is tovább harcolt a magyar hadvezér origo.hu - Hallatlan testi erővel bírt Mátyás hadvezére Kinizsi Pál

Puky Andor: A Kinizsi család Abaúj- és Bihar-megyében

Rácz Béla: Kinizsi Pál, Veszprém, 1940. (Katonai hagyományok gyűjteménye.)

kinizsivar.hu - Kinizsi

2 komment
2021. február 05. 14:12 - Arrius1984

Tizenöt magyar kifejezés, melynek különleges az eredete

Az első bejegyzésem a magyar szólások, közmondások világába vezeti az olvasót. Vajon tudjuk, hogy azok a napi bölcseletek, melyeket olyan sokszor használunk mit jelentenek valójában? Elsőre tizenötöt gyűjtöttem ezekből az érdekességekből.

 

hazi-aldas_1.jpg

Forrás: nlc.hu 

 

Itt a kezem nem disznóláb!

Ezt a szólást a magyar népnyelv az alkudozásoknál használta, általában vásárokon, piacokon. Kézfogással véglegesítették a megállapodásukat az üzletet kötő felek. De, hogy jön ide a disznóláb?

 

16586939_737239619764576_7216864769163630076_o.jpg

Forrás: a Mesepedagógia Facebook oldala.

 

Disznólábnak nevezték a régi időkben a klasszikus, elöltöltős fegyvereket. Ez a mondás tehát azt jelentette, hogy megbízhat benne a másik, nincs nála fegyver, jó szándékkal közeledik az üzleti partner felé. A kézfogás egyébként is szerződéskötéssel ért fel a régi időkben.

 

Olyan csúnya, mint a Bányarém

A jelentését magyarázni nem nagyon kell, hiszen azt jelenti, hogy akire mondták ezt, az, nos..., nem a legszebbek közül való.

De vizsgáljuk meg itt a Bányarém szó jelentését, hiszen ez az, amely érdekes. Mi is vagy ki is az a Bányarém?

 

7805d.jpg

Forrás: tarjánikepek.hu

 

Egy mitológiai alak. Kísértet, szellem vagy egyszerű törpe, ez az adott hely legendájában változó lehet. A bányák mélyén él és általában jószándékú valaki. Segíti a jókat és bünteti a rosszakat, nem szereti a káromkodást. Egy valami közös bennük mindehol: nagyon csúnyák, az emberi szemnek visszatetszőek. Persze tudjuk: a szépség mindig belülről fakad.

 

Bámul, mint borjú az új kapura

Az elbambuló, tétovázó, valamire nagyon rácsodálkozó emberre szokták ezt a szólást használni. De honnan az eredete?

 

bamul_mint_borju_az_uj_kapura.jpeg

Forrás: autista-gyermek-a-csaladban.webnode.hu

 

A régi időkben a pásztorok hajnalban összeterelték a falu teheneit, majd a legelőre hajtották őket. A nap végén hazafelé menet mindegyik állat megtalálta otthonát, magától bement a saját udvarára, ahonnan reggel indult. A gond akkor volt, amikor új kaput készített a gazdája. Ekkor bizony a tehén megállt a kapu előtt és nem mert bemenni. Úgy kellett beterelni az udvarra emberi segítséggel.

 

Megtanítalak kesztyűbe dudálni!

Teljes képzavar, ugye? Hogyan is lehetne kesztyűbe dudálni? Ez badarság!

A kedves Mária Terézia kedvenc vallatási módszerének köszönhetjük ezt a szólásunkat. A szerencsétlen gyanúsított körmeit egy vaskesztyűbe helyezték és addig szorították, míg fájdalmában be nem vallott mindent, amit be akartak vallatni vele.

 

enhanced-8236-1456776139-2.jpg

A kesztyűbe dudálásról képet nem találtam, helyette egy hasonlóan barátságos kínzási módszert mutatok nektek. Ez a spanyolcsizma. Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu.

 

A dudálás volt az ordítás népies elnevezése egykoron, így lesz teljes a magyarázata a fenti fenyegetésnek.

A "kesztyűbe dudálás" eredeti jelentése idővel elfelejtődött, így - mivel viccesen hangzik - vidám mesejátékok gyakori felkiáltása lett. Sajnos a valóságban sokakat megkínzott ez a roppant kellemetlen kínzási módszer.

 

Ordít, mint a fába szorult féreg

Egy újabb ordítás, bár, ezúttal egészen más a jelentése ennek a népi szójátéknak. Látott már valaki egy fában egy férget, kukacot ordítani? Ugye nem?

 

620x0.jpgForrás: ripost.hu

 

A fa esetünkben a csapdát jelenti, a féreg - avagy toportyánféreg - a farkas régies elnevezése. Amikor a csapda foglyul ejtette az állatot, az óriási vonyításba kezdett. Ennek hatására kezdték el a fenti mondatot az ordító, kiabáló emberre használni.

 

Szidja, mint a bokrot

Vajon miért szidja valaki a bokrot? A régi időkben a bokrokat, bozótosokat a rossz szellemek, démonok, a betegséget hordozó rossz akaratú ártó földöntúli lények lakóhelyeként tartották számon.

Például, ha valakinek a teste telis-tele volt kelésekkel, kiütésekkel, azt letörölték róla, a törlést "végző" rongyot pedig egy bokorra akasztották.

 

keprejtveny_0003_2.jpg

 

Ha pedig hideglelés érte, az érintett így szólt a bokorhoz(nem vicc!!): „Bodza, engem a hideg lel, és ha engem el nem hagy, Isten uccse kiváglak!"

(nyest.hu - Hogyan ordít a fába szorult féreg? - avagy szokásaink eredete)

A gaz szavunk is jelzésértékű számunkra, hiszen ez is a rossz valójukra utal. Sokszor válogatott szidalmakat, sertéseket "vágtak egy-egy bokor fejéhez", melyek manapság nagyon viccesek, de abban az időben teljesen komolyan gondolták őket.

 

Közös lónak túros a háta

A szólás jelentése az, hogyha valamit közösen használunk valakivel, annak sosincs jó vége, a közös tulajdonban lévő érték hamar tönkremegy. De miért túrós szegény ló háta?

 

airport.jpg

Forrás: lovasok.hu

 

Hát igen. Sokan tévesen túrósnak emlegetik, pedig nem túrós, hanem túros. A túros pedig sebeset jelent. Ha egy lónak két gazdája volt, azok bizony sokat használták és a nyeregtől a háta nagyon hamar sebes lett. Erre utal a gyakran használt közmondásunk.

 

Szemenszedett hazugság

Amikor egy ordas nagy hazugságot talál ki valaki, akkor szokták ezt használni.

 

218824-2121x1414-man-with-long-nose.jpg

Forrás: sefatias.blog.hu

 

A kifejezés jelentése válogatott, szedett, azaz szemenszedett. Az első szótól az utolsóig valótlan hazugság.

 

Kosarat kap

Jelentése szerint az udvarló elutasítását jelenti, a választott hölgy által.

Németországban a középkorban a rátermettségüket és "férfiasságukat" úgy bizonyították szívük választottjának a nemes ifjak, hogy a hölgyekhez a várfalon jutottak fel. Legtöbbször a rajongott hölgy engedett le egy kosarat az udvarlónak, hogy azt használja.

 

maxresdefault_1.jpg

Forrás: magyaradas.ro

 

Ha azonban az ifjú hölgy nem akarta az udvarló társaságát, akkor egy lyukas, feneketlen kosarat bocsátott le neki.

Magyarországon lyukas kosarat kapott sok helyen - vidéken - a pórul járt udvarló is.

 

 

Minden hájjal megkent

Az agyafúrt, furfangos, találékony, illetve ravasz emberre szoktuk használni ezt a kifejezést.

A régmúlt időkben a boszorkányoknak tulajdonították a hájjal kenegetést. A legenda szerint kutya- vagy rókahájból készült kenőccsel kenegették magukat. Ezek a kenőcsök varázserővel bírtak, erősebbek, szebbek lettek tőle azok, akik használták ezeket.

 

napiroka-rokavilag-2016-12-17.jpg

Forrás: rokavilag.hu

 

A fenti mondattal elsősorban a boszorkányokat és a gonosztevőket illették elsősorban, később lett az agyafúrt ember szinonimája.

 

Bottal ütheti a nyomát

Ha valami vagy valaki végleg elvesztett, eltűnt és már nem lehet a nyomára akadni, akkor használjuk ezt a szófordulatot.

 

unnamed_1.jpg

Forrás: digikonyv.tudastar.com

 

A magyarázata végképp egyszerű, persze álmainkban sem gondolnánk: a vadászattal van összefüggésben. A hajtók a földet borító avart bottal ütögették, hogy felzavarják a vadat.

Ha azonban elmenekül a préda, már csak bottal üthették a nyomát...

 

Ágrólszakadt ember

Manapság a szegény, szánalomra méltó nincstelen embert jelenti. Régen azonban egészen más emberekre használták ezt a kifejezést.

 

koldus_1.jpg

Forrás: bocskairadio.org

 

Ugyanis azokat a bűnözőket definiálták így, akik az akasztófa alól megmenekültek. Tudniillik, ha az akasztás során valamiért nem sikerült a várt módon végrehajtani az ítéletet - letört az ág, összedőlt az akasztófa, netán elszakadt a kötél -, akkor a delikvenst szabadon engedték.

Úgy gondolták, hogy ez egyfajta égi jel. Persze a megmenekült bűnöző a legtöbb esetben ugyanolyan életmódot folytatott később is, így előbb-utóbb visszatért az akasztófa alá, ahol mégegyszer már nem volt olyan szerencsés, mint elsőre.

 

Fabadkát sem ér

Haszontalan, semmit sem erő dologra használják ezt a szólásunkat.

 

fabatka-eleje.jpg

Forrás: baloghpet.com

 

A batka vagy bapka a valaha volt legkisebb értékű pénz. Morvaországban, sziléziában, Csehország területén használták hajdanában.

Olyannyira keveset ért, hogy egy krajcárért három-négy darabot is elkértek. Természetesen nem fából készült, de abban az időben a használatos pénzek anyagához, értékéhez képest a fa volt az az anyag, amit a legkevesebbre tartottak, ezért illették ezzel a névvel.

 

Sok van a rovásán

Anyagi tartozás vagy jellembéli hiányosság az, amire ezt a szóösszetételt használjuk.

 

debrecen-20091013-53-728.jpg

Forrás: torizzotthon.hu

 

Azt hinnénk elsőre, hogy a rovásírással kapcsolatos az eredete. Azonban ez nem így van, az adózással lehet kapcsolatba hozni.

Az adózást Károly Róbert vezette be Magyarországon. Hogy miért volt erre szükség? Mert aranyforintot veretett, ami tartós volt, ezt nem kellett minden évben "újraveretnie", mint az addigi ezüstpénzt.

Azonban a régi ezüstpénzt évenkénti cseréje jelentős hasznot hozott a királyi kamarának, ami ezzel elmaradt. Ezért kellett bevezetni az adózást - ennek a hiánynak a pótlására - hazánkban.

De még mindig nem találjuk a rovást a történetben! Máris mondom tovább. Szóval a magyarok jó része írástudatlan volt abban az időben, így nehézségekbe ütközött a nyilvántartás vezetése. Ennek áthidalására találták ki a rovásbotot. Erre vezették fel - rótták - a háztartások adósságát. Tehát akinek sok volt régen a rovásán, annak bizony súlyos adóssága volt.

 

Kereket old

Megszökik, gyorsan eltűnik az üldözők elől.

Hajdanán a kocsisoknak egy meredek lejtőn fékezniük kellett, nehogy a lovakra rácsússzon az egész kocsi. Ezért a kerekek talpára valamilyen vastag kötelet vagy szíjjat kötöttek, hogy nagyobb hatásfokú legyen a fékezés.

 

szeker.gif

Forrás: kepzeld-el.hu

 

Amikor leértek a lejtőről, a kereket (ki)oldották ebből a szoros kötelékből, hiszen a veszély elmúlt. Innen ered a szólás jelentése.

 

 

Források:

 

haerdekel.blog.hu

szeretlekmagyarorszag.hu - 7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

miradionk.com - Madarat tolláról, embert kézfogásáról

Bokor József (szerk.): A Pallas nagy lexikona - Bányarém e-

kompetencia.si

civishir.hu - Megtanít kesztyűbe dudálni

she.life.hu - Hogyan tud valaki kesztyűbe dudálni?

femina.hu - Milyen féreg ordít a fában?

startlap.hu - Szidják mint a bokrot

Rakéta rejtvényújság 1987. szeptember 1. - Szidja, mint a bokrot 

A hét - 1993. december 24. - Túrós-e a ló?

octo.blog.hu - Magyar szavak/szólások eredete

nyest.hu lexiq.hu - Minden hájjal megkent

39 komment
2021. február 03. 23:38 - Arrius1984

Impresszum

Üdvözlök mindenkit!

 

quintusarrius1959.png

Quintus Arrius (hero.fandom.com)

 

Arrius vagyok, a blog szerkesztője. Szeretnék egy érdekes, magyar történelemmel foglalkozó blogot szerkeszteni. Szeretettel fogadok minden kedves érdeklődőt!

Ha kérdésed van:

borsodyzoltan1980@gmail.com

 

Remélem jól fogjátok érezni magatokat az oldalon!

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása