Az első bejegyzésem a magyar szólások, közmondások világába vezeti az olvasót. Vajon tudjuk, hogy azok a napi bölcseletek, melyeket olyan sokszor használunk mit jelentenek valójában? Elsőre tizenötöt gyűjtöttem ezekből az érdekességekből.
Forrás: nlc.hu
Itt a kezem nem disznóláb!
Ezt a szólást a magyar népnyelv az alkudozásoknál használta, általában vásárokon, piacokon. Kézfogással véglegesítették a megállapodásukat az üzletet kötő felek. De, hogy jön ide a disznóláb?
Forrás: a Mesepedagógia Facebook oldala.
Disznólábnak nevezték a régi időkben a klasszikus, elöltöltős fegyvereket. Ez a mondás tehát azt jelentette, hogy megbízhat benne a másik, nincs nála fegyver, jó szándékkal közeledik az üzleti partner felé. A kézfogás egyébként is szerződéskötéssel ért fel a régi időkben.
Olyan csúnya, mint a Bányarém
A jelentését magyarázni nem nagyon kell, hiszen azt jelenti, hogy akire mondták ezt, az, nos..., nem a legszebbek közül való.
De vizsgáljuk meg itt a Bányarém szó jelentését, hiszen ez az, amely érdekes. Mi is vagy ki is az a Bányarém?
Forrás: tarjánikepek.hu
Egy mitológiai alak. Kísértet, szellem vagy egyszerű törpe, ez az adott hely legendájában változó lehet. A bányák mélyén él és általában jószándékú valaki. Segíti a jókat és bünteti a rosszakat, nem szereti a káromkodást. Egy valami közös bennük mindehol: nagyon csúnyák, az emberi szemnek visszatetszőek. Persze tudjuk: a szépség mindig belülről fakad.
Bámul, mint borjú az új kapura
Az elbambuló, tétovázó, valamire nagyon rácsodálkozó emberre szokták ezt a szólást használni. De honnan az eredete?
Forrás: autista-gyermek-a-csaladban.webnode.hu
A régi időkben a pásztorok hajnalban összeterelték a falu teheneit, majd a legelőre hajtották őket. A nap végén hazafelé menet mindegyik állat megtalálta otthonát, magától bement a saját udvarára, ahonnan reggel indult. A gond akkor volt, amikor új kaput készített a gazdája. Ekkor bizony a tehén megállt a kapu előtt és nem mert bemenni. Úgy kellett beterelni az udvarra emberi segítséggel.
Megtanítalak kesztyűbe dudálni!
Teljes képzavar, ugye? Hogyan is lehetne kesztyűbe dudálni? Ez badarság!
A kedves Mária Terézia kedvenc vallatási módszerének köszönhetjük ezt a szólásunkat. A szerencsétlen gyanúsított körmeit egy vaskesztyűbe helyezték és addig szorították, míg fájdalmában be nem vallott mindent, amit be akartak vallatni vele.
A kesztyűbe dudálásról képet nem találtam, helyette egy hasonlóan barátságos kínzási módszert mutatok nektek. Ez a spanyolcsizma. Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu.
A dudálás volt az ordítás népies elnevezése egykoron, így lesz teljes a magyarázata a fenti fenyegetésnek.
A "kesztyűbe dudálás" eredeti jelentése idővel elfelejtődött, így - mivel viccesen hangzik - vidám mesejátékok gyakori felkiáltása lett. Sajnos a valóságban sokakat megkínzott ez a roppant kellemetlen kínzási módszer.
Ordít, mint a fába szorult féreg
Egy újabb ordítás, bár, ezúttal egészen más a jelentése ennek a népi szójátéknak. Látott már valaki egy fában egy férget, kukacot ordítani? Ugye nem?
Forrás: ripost.hu
A fa esetünkben a csapdát jelenti, a féreg - avagy toportyánféreg - a farkas régies elnevezése. Amikor a csapda foglyul ejtette az állatot, az óriási vonyításba kezdett. Ennek hatására kezdték el a fenti mondatot az ordító, kiabáló emberre használni.
Szidja, mint a bokrot
Vajon miért szidja valaki a bokrot? A régi időkben a bokrokat, bozótosokat a rossz szellemek, démonok, a betegséget hordozó rossz akaratú ártó földöntúli lények lakóhelyeként tartották számon.
Például, ha valakinek a teste telis-tele volt kelésekkel, kiütésekkel, azt letörölték róla, a törlést "végző" rongyot pedig egy bokorra akasztották.
Ha pedig hideglelés érte, az érintett így szólt a bokorhoz(nem vicc!!): „Bodza, engem a hideg lel, és ha engem el nem hagy, Isten uccse kiváglak!"
(nyest.hu - Hogyan ordít a fába szorult féreg? - avagy szokásaink eredete)
A gaz szavunk is jelzésértékű számunkra, hiszen ez is a rossz valójukra utal. Sokszor válogatott szidalmakat, sertéseket "vágtak egy-egy bokor fejéhez", melyek manapság nagyon viccesek, de abban az időben teljesen komolyan gondolták őket.
Közös lónak túros a háta
A szólás jelentése az, hogyha valamit közösen használunk valakivel, annak sosincs jó vége, a közös tulajdonban lévő érték hamar tönkremegy. De miért túrós szegény ló háta?
Forrás: lovasok.hu
Hát igen. Sokan tévesen túrósnak emlegetik, pedig nem túrós, hanem túros. A túros pedig sebeset jelent. Ha egy lónak két gazdája volt, azok bizony sokat használták és a nyeregtől a háta nagyon hamar sebes lett. Erre utal a gyakran használt közmondásunk.
Szemenszedett hazugság
Amikor egy ordas nagy hazugságot talál ki valaki, akkor szokták ezt használni.
Forrás: sefatias.blog.hu
A kifejezés jelentése válogatott, szedett, azaz szemenszedett. Az első szótól az utolsóig valótlan hazugság.
Kosarat kap
Jelentése szerint az udvarló elutasítását jelenti, a választott hölgy által.
Németországban a középkorban a rátermettségüket és "férfiasságukat" úgy bizonyították szívük választottjának a nemes ifjak, hogy a hölgyekhez a várfalon jutottak fel. Legtöbbször a rajongott hölgy engedett le egy kosarat az udvarlónak, hogy azt használja.
Forrás: magyaradas.ro
Ha azonban az ifjú hölgy nem akarta az udvarló társaságát, akkor egy lyukas, feneketlen kosarat bocsátott le neki.
Magyarországon lyukas kosarat kapott sok helyen - vidéken - a pórul járt udvarló is.
Minden hájjal megkent
Az agyafúrt, furfangos, találékony, illetve ravasz emberre szoktuk használni ezt a kifejezést.
A régmúlt időkben a boszorkányoknak tulajdonították a hájjal kenegetést. A legenda szerint kutya- vagy rókahájból készült kenőccsel kenegették magukat. Ezek a kenőcsök varázserővel bírtak, erősebbek, szebbek lettek tőle azok, akik használták ezeket.
Forrás: rokavilag.hu
A fenti mondattal elsősorban a boszorkányokat és a gonosztevőket illették elsősorban, később lett az agyafúrt ember szinonimája.
Bottal ütheti a nyomát
Ha valami vagy valaki végleg elvesztett, eltűnt és már nem lehet a nyomára akadni, akkor használjuk ezt a szófordulatot.
Forrás: digikonyv.tudastar.com
A magyarázata végképp egyszerű, persze álmainkban sem gondolnánk: a vadászattal van összefüggésben. A hajtók a földet borító avart bottal ütögették, hogy felzavarják a vadat.
Ha azonban elmenekül a préda, már csak bottal üthették a nyomát...
Ágrólszakadt ember
Manapság a szegény, szánalomra méltó nincstelen embert jelenti. Régen azonban egészen más emberekre használták ezt a kifejezést.
Forrás: bocskairadio.org
Ugyanis azokat a bűnözőket definiálták így, akik az akasztófa alól megmenekültek. Tudniillik, ha az akasztás során valamiért nem sikerült a várt módon végrehajtani az ítéletet - letört az ág, összedőlt az akasztófa, netán elszakadt a kötél -, akkor a delikvenst szabadon engedték.
Úgy gondolták, hogy ez egyfajta égi jel. Persze a megmenekült bűnöző a legtöbb esetben ugyanolyan életmódot folytatott később is, így előbb-utóbb visszatért az akasztófa alá, ahol mégegyszer már nem volt olyan szerencsés, mint elsőre.
Fabadkát sem ér
Haszontalan, semmit sem erő dologra használják ezt a szólásunkat.
Forrás: baloghpet.com
A batka vagy bapka a valaha volt legkisebb értékű pénz. Morvaországban, sziléziában, Csehország területén használták hajdanában.
Olyannyira keveset ért, hogy egy krajcárért három-négy darabot is elkértek. Természetesen nem fából készült, de abban az időben a használatos pénzek anyagához, értékéhez képest a fa volt az az anyag, amit a legkevesebbre tartottak, ezért illették ezzel a névvel.
Sok van a rovásán
Anyagi tartozás vagy jellembéli hiányosság az, amire ezt a szóösszetételt használjuk.
Forrás: torizzotthon.hu
Azt hinnénk elsőre, hogy a rovásírással kapcsolatos az eredete. Azonban ez nem így van, az adózással lehet kapcsolatba hozni.
Az adózást Károly Róbert vezette be Magyarországon. Hogy miért volt erre szükség? Mert aranyforintot veretett, ami tartós volt, ezt nem kellett minden évben "újraveretnie", mint az addigi ezüstpénzt.
Azonban a régi ezüstpénzt évenkénti cseréje jelentős hasznot hozott a királyi kamarának, ami ezzel elmaradt. Ezért kellett bevezetni az adózást - ennek a hiánynak a pótlására - hazánkban.
De még mindig nem találjuk a rovást a történetben! Máris mondom tovább. Szóval a magyarok jó része írástudatlan volt abban az időben, így nehézségekbe ütközött a nyilvántartás vezetése. Ennek áthidalására találták ki a rovásbotot. Erre vezették fel - rótták - a háztartások adósságát. Tehát akinek sok volt régen a rovásán, annak bizony súlyos adóssága volt.
Kereket old
Megszökik, gyorsan eltűnik az üldözők elől.
Hajdanán a kocsisoknak egy meredek lejtőn fékezniük kellett, nehogy a lovakra rácsússzon az egész kocsi. Ezért a kerekek talpára valamilyen vastag kötelet vagy szíjjat kötöttek, hogy nagyobb hatásfokú legyen a fékezés.
Forrás: kepzeld-el.hu
Amikor leértek a lejtőről, a kereket (ki)oldották ebből a szoros kötelékből, hiszen a veszély elmúlt. Innen ered a szólás jelentése.
Források:
haerdekel.blog.hu
szeretlekmagyarorszag.hu - 7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél
Erdélyi János: Magyar közmondások könyve
miradionk.com - Madarat tolláról, embert kézfogásáról
Bokor József (szerk.): A Pallas nagy lexikona - Bányarém e-
kompetencia.si
civishir.hu - Megtanít kesztyűbe dudálni
she.life.hu - Hogyan tud valaki kesztyűbe dudálni?
femina.hu - Milyen féreg ordít a fában?
startlap.hu - Szidják mint a bokrot
Rakéta rejtvényújság 1987. szeptember 1. - Szidja, mint a bokrot
A hét - 1993. december 24. - Túrós-e a ló?
octo.blog.hu - Magyar szavak/szólások eredete
nyest.hu lexiq.hu - Minden hájjal megkent
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Peti Szerint 2021.02.06. 07:38:54
Örömhernyó 2021.02.06. 07:43:58
Örömhernyó 2021.02.06. 07:57:47
legyetek 2021.02.06. 08:03:02
Ha nem így van, akkor elnézést.
gigabursch 2021.02.06. 08:48:26
Igen is, meg nem is.
Valóban jelent habot (is).
Azonban a kisebesedett bőrfelület "habja", azaz a gennyedzése egészen más, mint az izzadtság.
Mondjuk mind a ló, mind a mondás szempontjából viszont édesmindegy, hogy melyiket vesszük figyelembe, mert mind a kettő igaz.
Túl is izzad, illetve egy idő után ki is sebesedik a ló háta.
Fredddy 2021.02.06. 11:28:09
Quattroman 2021.02.06. 12:48:45
Cserny mster 2021.02.06. 13:38:25
horrorpornó bábszínház 2021.02.06. 15:08:15
Túros formában kizárólag a városi túlmagyarázók használják, akik félnek, hogy még butábbnak tűnnek, mint amilyenek, ha túrós formában mondják, és akik lovat max. képről láttak.
Ráadásul ők is csak egy pár évtizeddel ezelőtti Vágó-műsortól kezdve, ahol ezt Vágó elmagyarázta, csak őneki eszében sem volt azt akár csak sugallni is, hogy innentől a túros formát kellene használni, csak az etimológiáját tárta fel.
Ndani 2021.02.06. 15:23:37
Fredddy 2021.02.06. 15:36:40
@horrorpornó bábszínház: a vidékiek pont olyan hülyék hozzá, mint a városiak, nem 1850 van. Egy tizen-huszonezres településen sincs 2-3 embernél többnek szekere már.
pongraczn 2021.02.06. 21:37:12
Dan da Man 2021.02.06. 22:38:36
paveway 2021.02.07. 00:37:14
horrorpornó bábszínház 2021.02.07. 19:38:49
Igen, a vidékiek sem tudják a túr szó jelentését, csak ők továbbra is túrós formában használják a mondást, ahogy az már vagy 200 éve létezik.
Túlokoskodni kizárólag a városiak szokták.
Tizen-huszonezres település már város (sőt, már egy csomó 3000-es is). Egy 1000-2000 fős településen általában jóval több a ló, mint egy 10-20 ezresen.
@paveway:
Azt kéne felfognod, hogy az etimológiának semmi köze sincs a meghonosodott formához. Ha gondolod, akkor keresgess Nádasdy Ádám írásai között, ő írt erről a témáról is (etimológia kontra mai használat).
A káptalan szót valószínűleg te sem használod capitulum (szó szerint: fejezet) formában, pedig az eredete az, csak annak magyarul nem volt semmi értelme, a káptalan ellenben, bár semmit nem jelent, de legalább formájában magyar (a semmit nem jelentő káp- tő + -talan fosztóképző).
Ahogy a muszáj is a muss sein, vagy a fertály a vierteil formából "magyarosodott" erre a formára, és senkinek eszében sincs a németes verziót használni (bár... biztos van olyan hülye, akinek van).
A túros - túrós esetében is pont ez a helyzet. Miután a túros értelmét vesztette, mert már vidéken sem használja senki a túr szót vagy 200 éve, a túrót ellenben igen, a nép a számára értelmes formát kezdte használni.
A nép nyelvén az egyébként Cristoforo Colombo (Galamb Kristóf, de ha úgy vesszük, Krisztushordozó Galamb), aki a magyarban hivatalosan is Kolumbusz Kristófra módosult, de vidéken a legtöbb helyen Kolombusz, szóval egyes mesékben Kolompos, illetve Galambos Kristóf néven is szerepel, mert ennek a két névnek van értelme, a Kolumbusznak/Kolombusznak nincs.
Amit te csinálsz, azt túlkompenzálásnak nevezik, fentebb pedig leírtam az okát is.
Valószínűleg benne van az is, hogy nem szeretnéd, ha vidékinek néznének, mert szégyelled. Pedig nem kéne.
Ebben kiváló (pozitív) példa Győzike (kb. az egyetlen pozitívum, amit el tudok róla mondani), aki nem hajlandó a tévében sem máshogy beszélni, ahogy otthon a falujában szokott. Miért kellene szégyellnie, hogy ilyen tájszólásban, ilyen tájszavakkal beszél? Nem ettől lesz kevesebb (sok minden más miatt igen, de azok nem nyelvi dolgok).
Annak pedig miért kellene örülni, hogy egy mondást puszta túlkompenzálásból egy csomóan hibásan használnak? Mert régen valóban úgy szólT, de ma már nem úgy szól.
Fredddy 2021.02.07. 20:54:12
(10-20 ezres település alatt alföldi mezővárosra gondoltam, nem Solymárra vagy a nyugati határszélre.)
horrorpornó bábszínház 2021.02.10. 15:41:26
Malac (ami egyébként disznó, a malac csak a kiskorú változata, sertést meg persze senki nem mond) azért nincs, mert a sertéspestis miatt nem lehet az állatvásárokon sertést árulni, szóval aki venne, az sem tud.
Baromfi azért a falvakban (meg a kisvárosok külső részein, ahol a trágya tárolását meg lehet oldani, mert az állatok ugye szarnak is, naponta többször) a házak nagy részénél még van (kivéve C kategóriás polgártársainkat, ők a segélyre ácsingóznak, se állatokat nem hajlandóak tartani, se kertet művelni, pedig éves szinten csak ezekkel megtakarítanának legalább 100 ezer Ft-ot, igaz, dolgozni kellene érte).
Ló meg tehén valóban kevés háznál van, de a legtöbb helyen van valamiféle kisgazdaság, ahová legalább oda lehet menni megnézni (illetve lovat sok helyen tartanak vagy bérben, vagy bárlovagoltatásra). A nagyobb városokban ez esetleg a külső kerületekben van, ahová azért elég kevés gyerek megy el a belvárosból, míg egy faluban simán kibiciklizik a majorba állatokat nézni. Meg hát mivel néhány ezres falvakban mindenki ismer mindenkit, egyrészt oda is engedi a gazda a gyerekeket, másrészt meg a szülők is el merik engedni őket. Városban azért nem hiszem, hogy sok szülő engedné el a gyerekét felügyelet nélkül egy sok kilométer távolságban lévő tehenészetbe/lovászatba állatnézőbe, ahol ki tudja, ki dolgozik, és a dolgozó sem biztos, hogy örülne egy ilyen látogatásnak.
Egyébként nemcsak Pest a város az országban, Miskolc vagy Pécs sem jobb e tekintetben (nem sorolnám fel az összest).
Fredddy 2021.02.10. 21:32:13
Az én tapasztalatom, hogy aki állatot tart, az jórészt öreg, aki még a régi időkből megszokta. A fiatalok nem viszik tovább. Nem a sertéspestis miatt van így, persze az se segített. Ez egy folyamatosan zajló dolog, még 15-20 éve is egészen máshogy volt. Lehet, hogy valahol lassabban mennek végbe ezek a változások, de végbemennek.
Állattartás, birkahodályok, sertéstelepek kinn vannak a határban, odáig nem bicikliznek ki a gyerekek maguktól. (Másik téma: a kint bandázó gyerekek is mennyire eltűntek). Van egy emberfajta, akinek az életmódjához tartozik az állattartás, és továbbra is műveli asszonyostul-gyerekestül, de ők azok, akik mezőgazdaságból élnek, adott esetben nem is bent a településen, hanem tanyán, vagy tanyaközpontban laknak. Bérlovagoltató, lótartó persze van majdnem mindenhol, de az nem a paraszti állattartás folytatása, hanem inkább sporttevékenység.
horrorpornó bábszínház 2021.02.11. 15:02:58
"birkahodályok, sertéstelepek kinn vannak a határban"
Többnyire nem, a falutól ugyan kissé távolabb, de nem a pusztában, és burkolt út vezet oda - mivel rossz időben is oda kell jutni gépekkel -, amin remekül lehet biciklizni.
Persze, a lovagoltatás céljából való lótartás nem a paraszti állattartás folytatása, de a lovat azért ugyanúgy kell gondozni, ahogy akkor, nem igazán van gépesítve, mint mondjuk a tehénfejés.
horrorpornó bábszínház 2021.02.11. 15:04:42
Ja, most jutott eszembe.
Ha már ilyan kis tudálékos vagy, ugye, a kalória szót soha nem használod kilokalória (kcal) értelemben? Merthogy az viszont totál helytelen, ezerszeres a kettő közt a különbség.
Fredddy 2021.02.11. 22:14:34
horrorpornó bábszínház 2021.02.12. 00:50:28
A mezőváros város, a falu meg falu. Elég jelentős a különbség.
"már akkor is a saját földjén gazdálkodott mindenki, amikor máshol még jobbágyság volt"
Bocs, de a meséket hagyd meg másnak. A jobbágyság röghöz kötését Werbőczy rendelte el 1514-ben, és az egész országban így volt 1848-ig, akkor döntöttek a jobbágyfelszabadításról. Bizony, vagy a földesuraknak dolgoztak, vagy valamelyik érsekségnek/püspökségnek, az Alföldön is. Senki nem a saját földjén, az max. annyija volt, ami a parasztportához tartozott, kb. nyolcad és negyed hold között, pár száz négyszögöl.
Másrészt a baranyai falvak a mai napig tele vannak svábokkal. Volt, akiket elüldöztek, de a többséget nem. Másrészt arrafelé korábban sem az állattartás volt a fő csapásirány.
Fredddy 2021.02.12. 02:57:35
hu.wikipedia.org/wiki/Redemptio
Aki ebben részt vett, annak lett saját földje. Az én családomnak is.
horrorpornó bábszínház 2021.02.12. 14:36:44
Werbőczy nem tett kivételt, hogy jászokra meg kunokra nem érvényes a röghöz kötöttség, és saját földje is csak 1848 után lehetett bárkinek, aki nem nemes vagy pap volt, közösségi földek is leginkább csak legelők voltak. Bármint mond is a családi legendárium.
Fredddy 2021.02.12. 20:45:18
Werbőczy elvette a kunok kiváltságait, az a része igaz (noha gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a terület nem sokkal később elnéptelenedett a török miatt). Viszont nem 1848-ban kapták vissza őket, hanem 1745-ben. Egyébként már Werbőczy ideje előtt megkezdődött a jogaik nyirbálása, éppen amiatt csatlakoztak Dózsához, a Werbőczy-féle teljes jogfosztás már ennek a megtorlása volt.
horrorpornó bábszínház 2021.02.13. 17:56:02
Belinkelted, az tény de el is olvastad és meg is értetted?
Mert szó sincs arról, hogy lehetett saját földjük.
A családi legendáriumok meg szép dolgok, csak nem okvetlenül igazak.
Rengeteg példa van rá a világtörténelemben.
Fredddy 2021.02.14. 11:05:13
jaszmuzeum.hu/jaszkun-redemptio
horrorpornó bábszínház 2021.02.14. 13:34:13
Igen, van. Olvastad is, hogy miket tartalmaz?
Idézd már azt a részt, amelyik a jobbágyság alóli felszabadításról és a magántulajdonú földbirtoklás engedélyezéséről szól. Lehet, hogy én olvastam felületesen, mert elég rosszul olvasható a szöveg (kicsi a felbontása), de nem találtam.
Fredddy 2021.02.14. 14:35:48
horrorpornó bábszínház 2021.02.15. 23:22:27
Még mindig nem találok semmit, ami erre utalna. Idéznéd, mire gondolsz?
Nem lehet, hogy valamit félreértelmezel?
Fredddy 2021.02.16. 00:52:09
horrorpornó bábszínház 2021.02.17. 16:51:27
Szóval te sem találod. Értem.
Fredddy 2021.02.17. 21:44:09
1.) engem meggyőzni. Én pontosan leírtam, hogy mi van és minek alapján értelmezem úgy, ahogy értelmezem- ezzel szemben kicsit karcsú az, hogy te nem tudod elolvasni még az alap dokumentumot se.
2.) a világot meggyőzni, hogy az elmúlt 300 év összes történésze, jásza-kunja és hivatalnoka (köztük a mindenkori király) tévedett. Erre tudományos karriert lehet építeni- csak persze kicsit több kell hozzá annál, hogy egyszer olvastál Werbőczyről aztán azt hiszed, az mindent vivő kártya.
3.) ez nagyon valószínűtlen, de esetleg belementél egy vitába, csak menet közben rájöttél, hogy közöd nincs a témához, a visszakozás viszont nem fér rá az arcodra, ezért folyamatos kötekedéssel próbálod késleltetni az elkerülhetetlent?
Ott van benne világosan, magyarul. Pallosjogot kapnak, kegyúri jogot kapnak, csak a saját kunkapitányuknak felelnek, közterhet a királyi harmincadon kívül nem kell fizetniük, a földet, amit műveltek, pedig birtokba vehetik. Ha onnan olvasod, hogy ,,Kerületek lakóinak", szó szerint benne van, hogy kiváltják magukat a ,,rokkant katonák házától", ami a Pesti invalidusok Háza, azaz a Német Lovagrend, ami 1702 után a földesúri jogokat gyakorolta (vagy legalábbis próbálta gyakorolni) felettük.
Szóval dehogy érted.
horrorpornó bábszínház 2021.02.22. 00:51:54
Értem.
Magyarul továbbra sem találod azt a rész, ami alátámasztaná, amiket írtál, ezért idézés helyett összehordasz egy csomó sületlenséget.
Mert az kurvára nincs benne, hogy saját földjük lehet, és nem jobbágyok onnantól.
A pallosjog ugyanis nem ezt jelenti.
Ahogy az összes többi sem.
A földet KÖZÖS birtokba vehetik. Azaz sajátjuk nem lehet.
Szóval továbbra is csak arról van szó, hogy van egy kitalált családi legendárium, aminek a valósághoz nagyjából semmi köze.
Köszönöm az alátámasztást, én is így gondoltam.
horrorpornó bábszínház 2021.02.22. 00:52:24
Fredddy 2021.02.22. 01:34:37
Egyértelműen szerepel az is, hogy mi az egyéni kiváltság (ami a terület ,,lakóinak és lakosainak" jár) ilyenek a föld és a jobbágysorból való felszabadulás. Ezzel szemben szintén egyértelműen meg vannak jelölve a közösségi jogok, mint a befogadás joga, vagy az említett pallosjog és kegyúri jog.
Persze ha elolvasnád, be kéne vallanod magadnak, hogy tévedsz. (Nyugi, én is értem.)
horrorpornó bábszínház 2021.02.22. 17:49:04
Mondom: idézd. Ne magyarázd.
Érted a különbséget?
Mi a faszom köze van a pallosjognak ahhoz, hogy valakinek lehet-e saját földbirtoka vagy nem? Oké, hogy neked tetszik a szó, de talán nézz már utána a jelentésének is.
Szóval a szöveg kurvára nem tartalmaz olyat, hogy lehet-e saját földbirtokuk. A családi legendárium erősen kiszínezett lapjaival kevered. Kár, hogy az meg csak mendemonda.
Fredddy 2021.02.22. 21:16:16
,,ÖTÖDSZÖR: Különleges kegyünknél és jóságunknál fogva az említett KERÜLETEK lakóinak fejedelmileg azt is kegyesen megengedtük, hogy magukat saját rokkant katonáink pesti házától, miután a leteendõket az elõzetesen meghatározott módon letették, megválthassák. Tehát, miután teljesítették ezt a megváltást, és a jövõben is megfizetik azt, amit adóösszegünk céljára, továbbá a nádori tiszteletdíj címén évente (ahogy azt elõrebocsátottuk) Királyi Kamaránk Kincstárának leróni kötelesek lesznek, az ehhez a HÁROM KERÜLETHEZ jog szerint és régtõl fogva tartozó [helyek felsorolása kurva hosszan], amennyiben azokat eddig maguk vagy rokkant katonáink említett házának révén ténylegesen bírták, használatra és haszonélvezetre - anélkül azonban, hogy azokat elidegenítenék - birtokukba vegyék."
Elidegenítés tilalmába bele ne köss, az a nemesnek is tilos volt. És, hogy mi lett belőle:
,,A redemptiót követõen a korábban jogilag egységes közösség a megváltott föld arányában tagolódott: akik részt vettek a megváltásban, annak megfelelõ földterületet kaptak, ok lettek a redemptusok. A társadalom legfelsõbb szintjét foglalták el, rangjuk és jogállásuk a nemesekéhez hasonló volt. Azokat, akik nem tudtak részt venni a megváltásban, irredemptusoknak nevezték. Rajtuk kívül élt egy szegény, nincstelen réteg is a Jászkunságban, õk voltak a zsellérek. A megváltott földet tõkeföldnek nevezték, ezen kívül azonban a teljes földterületnek csaknem a fele közös használatban volt, ebbõl alakultak késõbb a redemptus közbirtokosságok. "
Szerencsére megtaláltam kijelölhetőben:
www.lmrkat.hu/Redemtio.html
Elég, vagy van kedved tovább játszani a meztelen királyt a pallosjogú kegyúr nincstelen jobbágyokról szóló sztorival, aminek olyan alacsony a felbontása, hogy csak legenda lehet?